Ne hagyjuk, hogy a sors a legrosszabb lehetőséget kristályosítsa jelenné

Kritika a Pixel című előadásról

2018. június 23. - Jasinka Ádám

„Milyen érdekes szó az, hogy emberöltő! Az emberi test felbukkan és alámerül az időben, aztán ismét felszínre tér az emlékezetben, föl-le, föl-e, mint a tű, és közben szorosan összeölti a múlt és jelen szétfeslő rétegeit. És minden egymáshoz varródik, miközben láthatatlan a cérna” - részlet Tóth Krisztina „Pixel” című művéből.

pixel_4.jpgJelenet a "Pixelből" (fotó: odryszinpad.hu)

Tóth Krisztina, kortárs magyar írónő 2011-ben megjelent könyve, a „Pixel” nyomán készített vizsgaelőadást a Színművészeti harmadéves színészosztálya Forgács Péter rendezésében. A „Pixelben”, ahogy címe is sejteti, részleteket ismerünk meg, és ahogyan a könyvben, az előadásban is lépésről lépésre áll össze előttünk a történet valami egésszé. Hogy pontosan mivé, azt nehéz megfogalmazni, mivel nem tapintható, hanem inkább egy érzés az, ami utána velünk marad.

A cikk folytatása...

Képesek vagyunk észrevenni a valóságot, vagy csak azt látjuk, ami szerintünk igaz?

Kritika A Schroffenstein család című előadásról

Március közepén mutatták be az Ódry Színpadon „A Schroffenstein családot”, melynek rendezője a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyik negyedéves, zenés színházi rendező szakirányú hallgatója, Tarnóczi Jakab. A fiatal alkotó egyik első munkájának Heinrich von Kleist legelső tragédiájának színpadra állítását választotta.

a_schroffenstein_csalad_2.jpgFotó: odryszinpad.hu

Von Kleist nem tartozik hazánkban a széles közönség számára is ismert drámaírók közé, pedig a korai 1800-as évek egyik legjelentősebb szerzőjének számít. „A Schroffenstein családban” az író Shakespeare talán legismertebb művéhez, a „Rómeó és Júliához” hasonlóan két ifjú szerelmének történetét meséli el, akikre árnyékot vet szüleik évtizedek óta tartó viszálykodása, melyet végérvényesen is elmérgesít az, amikor a család egyik ágának legkisebb gyermekét holtan találják.

A cikk folytatása...

Arany János, a tavasszal született őszi ember

Kritika a „Kinek az ég alatt már senkije sincsen” című előadásról

2017 tavaszán mutatták be a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban az Arany János életéről készült ifjúsági előadást, amit íróként Vecsei H. Miklós, rendezőként pedig ifj. Vidnyánszky Attila jegyez. A „Kinek az ég alatt már senkije sincsen” egy évvel a premier után megérkezett a Vígszínházba, ahol új szereposztással, „víges” színészekkel és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival állították színpadra.

kinek_az_eg_alatt_mar_senkije_sincsen_2.jpgFotó: Dömölky Dániel/Vígszínház

A cikk folytatása...

Szolnokon játsszák Shakespeare elátkozott darabját

Macbeth kritika

Szerkesztőségünk Szolnokon járt a hétvégén, a Szigligeti Színház februárban bemutatott Macbeth előadását néztük meg. A legendás átok, mely Shakespeare tragédiáját körüllengi első színpadra állítása, azaz 1606 óta, itt szerencsére nem kísért, de nem is hangzik el az a bizonyos két sor, melyet a híres mester a legenda szerint egy fekete mágia szertartás szövegéből emelt át.

machbet_2.jpgBarabás Botond, Csiszár Imre és Radó Denise (Fotó: Mészáros Géza)

A cikk folytatása...

Megrázó történet a felnőtté válásról

Kritika „A nagy füzet”-ről, a Forte Társulat előadásáról

2018. április 29. - Jasinka Ádám

Agota Kristof idehaza talán legismertebb művét, „A nagy füzet”-et öt évvel ezelőtt két feldolgozásban is bemutatták. 2013 év végén került a mozikba a Molnár Piroskával készült, több fesztivált is megjárt film, aminek premierjét megelőzően, ugyanazon év februárjában pedig a Műszaki Egyetemben található Szkéné Színházban a Forte Társulat előadásában debütált a regényből készült színpadi változat.

anagyfuzet_4.jpgKádas József, Krisztik Csaba és Nagy Norbert (fotó: Dusa Gábor)

„A nagy füzet” valahol Európában, egy szegény és meggyötört emberek lakta faluban játszódik. Sem az országot, sem a pontos évet nem ismerjük, egyet tudunk, pusztító háború dúl a világban. Ebben a helyzetben menekíti nagyanyjukhoz vidékre ikreit egy anya, hogy a várostól és a harcoktól is távol tudja őket. Arra azonban talán nem is számít, hogy ezzel visszafordíthatatlanul megváltoztatja fiait, akik könyörtelen nagyanyjuk hatására kénytelenek idő előtt, „erőszakkal” felnőni. Megedzeni testüket, lelküket és szívüket, hiszen senkire, csakis önmagukra számíthatnak.

A cikk folytatása...

Látványos és magával ragadó előadás készült az Egri csillagokból

Kritika a Nemzeti Színház előadásáról

2018. április 27. - Jasinka Ádám

2018 márciusában mutatták be a Nemzeti Színházban az Egri csillagokat, a Gárdonyi Géza talán legismertebb művéből készült színdarabot. A könyvből - melyet 2005-ben az ország legkedveltebb regényének választottak - Zalán Tibor költő, dramaturg készítette el a színpadi átiratot, melyet a teátrum igazgatójának, Vidnyánszky Attila rendezésében láthat a közönség.

egri_csillagok_2.jpgKözépen Horváth Lajos Ottó (fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház)

Kötelező olvasmányt színpadra állítani mindig dicséretes, ám nagy felelősséggel is járó feladat, ugyanis a mindenre fogékony iskolás korú gyerekekkel az osztállyal közös előadás-látogatás során lehet megszerettetni a színházat. Sajnos azonban jó időre el is lehet venni a színdaraboktól a diákok kedvét, ha nem sikerül visszaadni az alapmű, jelen esetben egy valós események ihlette történelmi kalandregény hangulatát, erejét.

A cikk folytatása...

Pájinkás János álma megrészegített

Kritika az Ódry Színpad legújabb előadásáról

2018. április 21. - Jasinka Ádám

Képzeljétek el, hogy kereszteznek egy magyar és egy orosz népmesét, majd a szájhagyomány útján, faluról falura terjedő, folyamatosan alakuló, terebélyesedő és színesedő történetet egyszer csak színpadi formába öntik végzős színészhallgatók segítségével, akikben buzog a tettvágy, a lelkesedés, a mindent kipróbálni vágyás. Elképzeltétek? Duplázzátok meg. Majd ismét. Ekkor értek csak közelébe annak az elementáris impulzusszínházi élménynek, amit az Ódry Színpadon április 17-én bemutatott Pájinkás János nyújt a közönség számára.

pajinkas_janos_1.jpgFotó: Éder Vera - SZFE

Kárpáti Péter olyan darabot írt, ami örömjáték minden szereplője számára. Egytől egyig lehetőséget ad mindenkinek, hogy megmutathassa magát, ki a komikus, ki a lírai oldalát domboríthassa és emellett folyamatosan képes fenntartani a nézők figyelmét. A közönség egytől egyig rezonálva a színészek játékára kíváncsian várja mi fog történni a következő percben, hogyan és mivel tudják überelni az addig látottakat.

A cikk folytatása...

Hernádi Judit és Kern András ismét együtt brillíroznak a Belvárosi Színház színpadán

Valódi hamisítvány - kritika

2018. április 16. - Malik Andrea

Április 13-án pénteken mutatták be a Belvárosi Színházban Stephen Sacks amerikai szerző kétszereplős komédiáját, a Valódi hamisítványt, amire egyáltalán nem hatott a baljóslatú nap, a 90 perc minden pillanata igazi jutalomjáték volt Hernádi Judit és Kern András számára, akik bizony ki is hoztak mindent a vicces, ám néhol édes-bús történetből.

valodi_hamisitvany_2.jpgHernádi Judit és Kern András (Fotó: Orlai Produkciós Iroda)

A cikk folytatása...

Egy színdarab, amiből tévésorozat is készülhetne

Kritika az Utánképzés ittas vezetőknek című előadásról

2018. március 30. - Jasinka Ádám

Háy János, kortárs magyar író és költő színművét a szegedi ősbemutató után mostantól a budapesti közönség is láthatja, és nagy kár lett volna azért, ha a Pesti Magyar Színházban színpadra állított „Utánképzés ittas vezetőknek” nem kanyarodik fel a fővárosba tartó autópályára. Lengyel Ferenccel a volánnál Háy János darabja ugyanis a színlapján leírtakhoz hűen egy olyan gyomorkeserű komédia lett, amilyenre mindenkor szükség lenne.

utankepzes_ittas_vezetoknek_1.jpgMurányi Tünde, Bede-Fazekas Annamária és Pavletits Béla (fotó: Juhász Éva/Pesti Magyar Színház)

Legyen szó sorozatról, filmről, könyvről vagy színházi előadásról, engem mindig különösen vonzanak azok az alkotások, melyekben a szereplőket összezárják, még ha csak képletesen is, de olyan világba kerülnek, amelyben egymásra lesznek utalva, fény derül azokra az emberi tulajdonságokra és érzésekre, melyek egy sima hétköznap a felszínes beszélgetések árnyékában maradnának.

Háy János ugyan nem zárja kulcsra az utánképzésnek vagy mondhatnánk csoportterápiának helyet adó terem ajtaját, mégis sikerül egy olyan elszigetelt világot létrehoznia, melynek szereplői fokozatosan feloldódva a legmélyebb érzéseiket, múltbeli titkaikat is feltárják számukra vadidegen emberek előtt.

A cikk folytatása...

Ne ábrándozz, cselekedj!

A Tanár úr kérem főpróbáján jártunk a Karinthy Színházban

2018. március 25. - Jasinka Ádám

Karinthy Frigyes egyik legismertebb és sokszor emlegetett műve a Tanár úr kérem, melyben az író több frappáns történeten keresztül állít emléket saját diákéveinek. A gyerekszereplők kalandos élményei megjelenésük óta sok iskoláskorú fiatalnak lettek a kedvencei, egyes kifejezések, szófordulatok pedig beépültek a ma használt nyelvbe.

tanarurkerem_7.jpgJelenet az előadásból (fotó: NIRD Photography)

A számos színpadi feldolgozást megélt karcolatfüzér az idei színházi évad végén visszatért a Karinthy Színházba, méghozzá Simon Kornél rendezésében fiatalos, lendületes és megzenésített formában.

A cikk folytatása...