Az ember tragédiája, Shakespeare, Csehov és Örkény a Nemzeti Színház következő évadában

2018. május 10. 9:09 - Jasinka Ádám

Hamarosan elérkezik az idei színházi évad vége, és egyre több teátrum ismerteti, milyen bemutatókkal, különleges kínálattál várják a nyári szünetet követően a nézőket. A Thália, a Vígszínház és az Operettszínház után a Nemzeti Színház is leleplezte következő évadának premierjeit.

nemzeti_szinhaz_evadbejelento_1.jpgFotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház

Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája, és szintén a színház igazgatója állítja színpadra a Rocco és fivéreit, mely az olasz filmművészet egyik meghatározó alkotása, és Alain Delon egyik legismertebb munkája. Szász János a Vígszínház mellett a Nemzetiben is dolgozik majd, méghozzá Székely János Caligula helytartója című művét viszi színpadra. Ismét rendez David Doiasvili és Viktor Rizsakov, Örkény Macskajátékát pedig Cserhalmi György instrukciói alapján mutatják be a közönségnek.

Nagyszínpad

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre 1859-ben fejezte be a munkát a drámai költeményén, a kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először a „nagy mű” nyomtatásban. Sokáig színpadképtelennek, előadhatatlannak tartották a Tragédiát - egészen 1883. szeptember 21-ig: Paulay Ede rendezésében ekkor kezdte meg színpadi karrierjét a mű a Nemzeti Színházban és a magyar színpadokon. A Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán után Az ember tragédiája műsorra tűzésével a 2018/19-es évadtól a magyar drámairodalom mindhárom klasszikusa látható a Nemzeti Színházban.

Rendező: Vidnyánszky Attila
Főbb szereplők: Berettyán Sándor, Ács Eszter, Berettyán Nándor, Csurka László m.v., Farkas Dénes, Fehér Tibor, Szabó Sebestyén László

Giovanni Testori: Rocco és fivérei

Boldogság, megélhetés, érvényesülés. Ezt reméli Vincenzo, Simone, Rocco, Ciro és Luca: az öt Parondi fivér. Apjuk halála után határoznak úgy, hogy anyjukkal dél-olasz falujukból a dinamikusan fejlődő Milánóba költöznek, valamikor az 1950-es évek elején.

A Rocco és fivérei az egyetemes filmművészet gyöngyszeme, az olasz neorealizmus egyik legnagyszerűbb alkotása. Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje Giovanni Testori A Ghisolfa-híd című 1958-as regénye alapján készült. A mozifilm számos rangos díjat nyert, és meghatározó állomás volt többek között Renato Salvatori, Annie Girardot, Claudia Cardinale és mindenek előtt a Roccót alakító Alain Delon karrierjének kezdetén.

Rendező: Vidnyánszky Attila
Főbb szerepekben: Berettyán Nándor, Bordás Roland, Mészáros Martin, Bánsági Ildikó, Barta Ágnes, Berettyán Sándor, Tóth Auguszta, Udvaros Dorottya, Schnell Ádám, Varga József, Fehér Tibor

nemzeti_szinhaz_evadbejelento_2.jpgFotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház

Anton Pavlovics Csehov: Meggyeskert

A Meggyeskert (mely Cseresznyéskertként terjedt el magyar fordításban) Csehov utolsó darabja, melyben egyszerre sűríti magába a múlt század elején kiütköző dekadens élethangulatot és Oroszország jövőképét - mivel a meggyeskert, mint metafora tekinthető a korabeli ország szimbólumának.

A darab, mint tragikomédia szerepel a drámatörténetben, hiszen az emberi értelem hogyan is versenyezhetne egy felsőbb irányítórendszerrel, aminek körforgás a neve? A család esendősége, az egyénenkénti suta próbálkozások, hogy ellenálljanak ennek az erőnek, mégis könnyeddé teszik a történetet - komolyan megmosolyogtatóvá.

Rendező: Silviu Purcărete
Főbb szereplők: Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Szarvas József, Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Farkas Dénes, Kristán Attila, Rácz József, Ács Eszter, Bordás Roland, Katona Kinga, Szabó Nikolett m.v.

Molière: Tartuffe

Az eredeti címben a szerző fontosnak tartja, hogy a névhez társítsa a jelzőt is „l’imposteur”. Tartuffe avagy a képmutató, de mondhatnánk szenteskedőt, szemforgatót, kétszínűt, alakoskodót, ájtatoskodót, kegyeskedőt, farizeust… És ha egy nyelvben valamire ennyi megnevezés van, azt mutatja, hogy az a jelenség foglalkoztatja a beszélőket. Megszámlálhatatlan színpadi olvasata van napjainkban is, minden alkotó megtalálja a maga Tartuffe-jét, aszerint, hogy épp mit akar üzenni a világnak, épp melyik társadalmi jelenség piszkálja a csőrét.

Rendező​: David Doiasvili
Főbb szerepekben: Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Ács Eszter, Szűcs Nelli, Szabó Sebestyén László, Barta Ágnes

nemzeti_szinhaz_evadbejelento_3.jpgHorváth Lajos Ottó (fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház)

Gobbi Hilda Színpad

Székely János: Caligula helytartója

Székely János erdélyi költő, író, drámaíró ma már egyetemesnek számító műve a Caligula helytartója. A verses történelmi dráma, mely az egyén és a hatalom bonyolult viszonyrendszerét boncolgatja, valahogy mégis túlmutat formán és időn. A Palesztinában, i. sz. 39-41-ig játszódó történet ugyanis a hatalmi meggyőződés, a nemzeti fennmaradás, és egyáltalán, a hitükben elő és éltetett népcsoportok igazságainak összetűzését festi meg, s mindezt a drámai hősök benső vívódásain keresztül.

Rendező: Szász János
Főbb szerepekben: Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Rácz József, Kristán Attila, Bordás Roland, Bodrogi Gyula, Szarvas József

Ivan Viripajev: Álomgyár

Ivan Viripajev, a kortárs európai színház mára már szinte kultikussá vált drámaíró-rendezője mintegy 17 évvel ezelőtt robbant be az orosz színház világába. A korábbi darabjaihoz hasonlóan a 2011-ben írt „Dreamworks” (Álomgyár) című színműve is a beteljesületlen emberi álmokról, a szeretet utáni vágyról szól, ám ebben az esetben a hollywood-i filmek stílusát idézve, játékos iróniával beszél ezekről a komoly, a mai embereket mélységesen érintő kérdésekről.

Rendező: Viktor Rizsakov
Főbb szerepekben: Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Rácz József, Kristán Attila, Tóth László, Katona Kinga, Bordás Roland, Tarpai Viktória m.v.

nemzeti_szinhaz_evadbejelento_5.jpgMikrofonnal a kézben: Kiss Csaba (fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház)

William Shakespeare: Othello, a velencei

Shakespeare egyik legsérülékenyebb darabja, a közhelyek és teátrális fogások terepe. Erotikus thriller vagy borzongató, szorongó történet a látszat hatalmáról, az emberi bizalom törékenységéről. Az aljasságról, a szenvedélyről, az ártatlanságról. A darab a maga korában is épített a közönségben bizsergő idegengyűlöletre, használta, kéjjel suttogta a feketékben rejlő elemi szexualitás, az állati kéjelgés képzetét. Ez nem a féltékenység tragédiája, hanem a sebzett bizalomé, a lelkünket megmérgező kételyé.

Rendező: Kiss Csaba
Főbb szerepekben: Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Ács Eszter, Nagy Mari, Blaskó Péter, Söptei Andrea

Robert Bolt: Kinek se nap, se szél (Egy ember az örökkévalóságnak)

Robert Bolt angol drámaíró a „dühös fiatalokról” elnevezett színházi mozgalomhoz kapcsolódik műveivel, akik a hatvanas évek elején a megalkuvás elleni harcot tűzték zászlajukra. Világhírű viszont filmforgatókönyvíróként lett. Leghíresebb filmjei az Arábiai Lawrence, a Doktor Zsivágó és az Egy ember az örökkévalóságnak című, amit saját drámája alapján írt.

Haladás vagy elvhűség, gátlástalanság vagy erkölcsösség, reálpolitika vagy illúziók? Nem csupán a történelemformáló személyiségeknek kell ezek közül választani, a hétköznapi ember életében is fontos kérdés melyik úton halad. Bolt ezen drámájában Sir Thomas More tragédiáját írja meg, aki evangéliumi tisztasággal vállalta elveit és inkább elbukott, mintsem megtagadta azokat.

Rendező: Csiszár Imre
Főbb szerepekben: Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Söptei Andrea, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Barta Ágnes, Bakos-Kiss Gábor, Tóth László, Rubold Ödön, Berettyán Nándor, Nagy Márk, Csurka László m.v.

nemzeti_szinhaz_evadbejelento_4.jpgFotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház

Örkény István: Macskajáték

„E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.

Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak" - írta Örkény saját tragikomédiája elé. A Macskajáték először regényként jelent meg, majd több színház is műsorára tűzte, 1974-ben pedig bemutatták a belőle készült, Makk Károly rendezte játékfilmet.

Rendező: Cserhalmi György
Főbb szerepekben: Udvaros Dorottya, Bánsági Ildikó, Blaskó Péter, Tóth Auguszta, Nagy Mari, Söptei Andrea, Tóth László

Döbrentei Sarolta: Sára asszony

A Nemzeti Színház és a Spektrum Színház közös produkciója, mely a Gyulai Várszínházban debütál. Döbrentei Sarolta, számos filmforgatókönyv és dráma szerzője, e művében egy 19. század eleji, sokgyermekes család történetét meséli el. E család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli. Mert vajon ki az a gyermekek közül, aki végül is túléli, sőt, szentesíti e család történetét?

Rendező: Vidnyánszky Attila
Főbb szerepekben: Söptei Andrea, Szarvas József, Berettyán Sándor, Szász Anna m.v., Márton Emőke-Katinka m.v., Szélyes Ferenc m.v., Tatai Sándor m.v.

***

Földes László Hobo: Hé, Magyar Joe!

Joe Magyar József néven született a hetvenes évek végén. Apja a rendszerváltás után bankár lett, verte a fiát, az anyja színésznő volt, bármit eljátszott, csak anya nem volt. Józsi utálta az iskolát, futballista akart lenni. Megismerte a bluest és a legjobban a Jimi Hendrix „Hey Joe”-ja tetszett neki.

Nem vágyott nagy életre, csak villamosvezető lett és feleségül vette az első nőt, aki lefeküdt vele. A nő azt hitte, a bankár apuka majd arany életet biztosít nekik, ám hamar rájött, hogy ez soha nem teljesülhet, és megcsalta a férjét. Joe rajta kapta őket és miután az asszony megalázta, az apja vadászpuskájával lelőtte. Utána kihívta a rendőröket, feladta magát, mindent bevallott. Súlyos ítéletet kapott, tizenhat évet húzott le a börtönben.

Rendező: Vidnyánszky Attila
Szereplők: Földes László Hobo és Rácz József

Forrás: Nemzeti Színház

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.