"Rómeó és Júlia" - a világhírű tragédia története

2018. július 10. - deszkavizio

Júliusban két izgalmas „Rómeó és Júlia” bemutatót is várhatnak az angol mester legismertebb tragédiájának kedvelői. Az egyik itt Budapesten, a 3K – Kaszásdűlői Kulturális Központ előtti téren lesz látható július 21-én 21 órától, ezt Dicső Dániel rendezi, és azt már lehet tudni, hogy a zenének és a táncnak komoly szerepe lesz benne. A másik előadás a Szegedi Szabadtérire készül, Hegedűs D. Géza értelmezésében szintén fontos lesz a zeneiség, elsősorban Mészöly Dezső szövege miatt, ám az is kiderült már, hogy ebben a darabban helyet kapnak majd különböző látványos akciójeleneteknek is. A bemutató július 27-én 21 órakor lesz.

Mindkét előadás különlegesnek ígérkezik, ezért a következő hetekben igyekszünk részletesen bemutatni az alkotókat, a próbafolyamatot, és persze beszámolunk a bemutatókról is. Először pedig egy kis történeti áttekintés Shakespeare legismertebb művéről.

romeok_montazs2.jpgHegedűs D. Géza és Dicső Dániel (Fotó: Várady Nikolett és Éder Vera)

Már Ovidius római költő is használta a gyűlölködő szülők miatt szenvedő szerelmesek motívumát az ókorban, sőt később Epheszoszi Xenophón egyik művében is megjelenik egy olyan szer, amelytől halottnak látszik az, aki megissza. A „Rómeó és Júlia” első ismert változata Masuccio Salernitano nevéhez fűződik, aki „Il Novellino” című 50 novellát tartalmazó kötetében publikálta „Mariotto és Gianozza” történetét 1476-ban. A levélformában íródott elbeszélések közül ez a 33., főhősei pedig Sienában élnek.

Kicsit több mint 50 évvel később, 1530-ban Luigi da Porto „Giulietta e Romeo” címmel írta meg saját verzióját, amely merített az ókori alkotók mellett Boccaccio „Dekameron”-jából és Dante „Isteni színjátéká”-ból is, utóbbiból kiderül, hogy a Montecchi és a Capulet család valóban létezett a 13. században. Da Porto történetében a veronai helyszín mellett már feltűnik Mercutio, Tybalt és Páris alakja is, bár itt még más néven, illetve a méreg és a tőr is szerepet kap a végjátékban.

romeo_es_julia_torteneti_cikk_2.jpgJúlia erkélye Veronában (Fotó: Andrey Omelyanchuk)

Matteo Bandello 1554-ben átdolgozza a művet, a két család viszálya sokkal komolyabb szerepet kap, illetve megjelenik a dajka karaktere is. Ezt a verzió fordítja franciára Pierre Boastuau, az ő szereplői sokkal érzelmesebbek, sőt gyakran morális szónoklatokat ad a szájukba.

1562-ben Arthur Brooke angol költő anyanyelvére fordítja az elbeszélést, ez a verses tragédia lesz később az egyetlen ismert műve „The Tragicall History of Romeus and Juliet” címen, mely később alapjául szolgál Shakespeare világhírű művének. 1567-ben William Painter olasz novellagyűjteményében is helyet kap a két szomorú sorsú szerelmes története, a „The Goodly History of the True and Constant Love of Rhomeo and Julietta”-t valószínűleg az angol mester is olvasta, hiszen több szerzeményében is merít ezekből a könnyed, szórakoztató elbeszélésekből.

romeo_es_julia_torteneti_cikk_1.jpgShakespeare portréja (Forrás: National Portrait Gallery, London)

A két angol nyelvű verziót feldolgozva Shakespeare feltehetőleg 1591-ben megírta a ma ismert „Rómeó és Júlia” első verzióját, melyet több irodalomkutató szerint csak 1595-ben fejezett be, a feltevés oka az, hogy a tragédia nagy hasonlóságot mutat az 1 évvel korábban kiadott „Szentivánéji álom” stílusával.

A darab ősbemutatójának pontos dátuma ismeretlen, de azt nagy valószínűséggel lehet tudni, hogy először a The Theater színházban a Lord Chamberlain’s Men társulat vitte színre, Rómeót Richard Burbage, Júliát pedig Robert Goffe játszotta. A „Rómeó és Júlia” volt az első Shakespeare alkotás, melyet Anglián kívül is játszottak, 1604-ben Németországban mutatták be egy rövidített változatát. Ekkor indult világhódító útjára az irodalomtörténet talán legismertebb szerelmi tragédiája, mely számtalan műfajban és kifejezési formában került bemutatásra az eltelt évszázadok során, most júliusban pedig két különböző értelmezés körül is választhatnak majd a nézők.

romeo_es_julia_torteneti_cikk_3.jpgA The Theater rajza, ahol először mutatták be a darabot

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.